Domain és tárhely

Tudtad, hogy mai napig sok ember fejében nincsenek tisztázva a domain és tárhely témakörébe tartozó fogalmak?

 

Hogy működik a DNS szerver?

A DNS az angol Domain Name System rövidítése, mely magyarul TartományNév Rendszert jelent. A DNS 1985 óta az internet funkcionalitásának egyik elengedhetetlen része, hiszen a DNS lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy IP címek helyett domain nevek használatával csatlakozzanak a webhelyekhez.

Az emberek domain neveken keresztül érik el az információkat online. Domain név például a seo101.hu. A webböngészők az IP címeken (pl.: 192.158.1.38.) keresztül működnek együtt. A DNS a domain neveket IP címekké fordítja, így a böngészők betölthetik az internetes tartalmakat.

Tehát nem kell hosszú érthetetlen számsorozatokat megjegyeznünk, ha el akarjuk érni például a seo101.hu oldalt, mert elég csak így, szövegesen beírnunk a böngészőnk címsorába, hogy seo101.hu.

DNS szerver

A DNS címtárt világszerte elterjedt, speciális DNS szervereknek, azaz tartománynév-szervereknek hívott szervereken tárolják, amelyek össze vannak kapcsolva és rendszeresen kommunikálnak a címtár-információk szinkronizálása és a redundanciák létrehozása érdekében.

DNS szerverek és IP címek

A DNS szerver meghatározott információkat tárol, amelyek egy domaint IP címekkel párosítanak. Egy domainhez egy vagy több száz IP cím is tartozhat.

Például a google.com több ezer szerverrel rendelkezik szerte a világon, így a fizikai szerver, amelyhez egy felhasználó egy országban csatlakozik, valószínűleg teljesen más, mint amihez egy másik felhasználó csatlakozik a világ másik részén.

Az internetes szolgáltatások globális jellege megköveteli az elosztott és méretezhető DNS szerverek hálózatát, hogy a felhasználók gyorsan tudják megkeresni és meghatározni a kért szerver helyét, bárhol is legyenek a világon.

DNS keresési folyamat

A DNS célja, hogy egy domain nevet a megfelelő IP címre fordítsa le. Ez úgy történik, hogy megkeresi a kért domain DNS rekordjait. Ennek a DNS keresési folyamatnak általában nyolc lépése van, amelyek követik az információs útvonalat az eredeti webböngészőtől a DNS szerverekig, majd vissza. A gyakorlatban a DNS információkat gyakran gyorsítótárban (cache) tárolják, hogy csökkentsék a DNS keresés válaszidejét. Ha a DNS adatok nincsenek cache-ben, a nyolclépéses keresési folyamat a következőként néz ki:

  1. Beírunk egy domain nevet (pl.: seo101.hu) a böngészőbe, majd a böngésző elküldi a lekérdezést az internetszolgáltatónkon keresztül egy DNS rekurzív feloldónak.
  2. A DNS rekurzív feloldója lekérdezést küld a gyökér DNS névszervernek.
  3. A gyökérszerver visszaküldi a feloldónak a TLD (Top-Level Domain – Legfelső Szintű Tartomány) DNS gyökérszerver címét, amely rendelkezik a seo101.hu domainhez szükséges információkkal.
  4. A feloldó ezután elküldi az információkérést a TLD szervernek, ebben az esetben a .hu névszervernek.
  5. A TLD névszerver a domain névszerverének célzott IP címével válaszol a feloldónak. (Ebben az esetben a seo101.hu DNS szervere.)
  6. Ezután a DNS rekurzív feloldója elküldi a lekérdezést a domain DNS szerverének.
  7. A domain DNS szervere ezután visszaadja az IP címet a kért domain DNS feloldójának (pl.: seo101.hu).
  8. Végül a DNS feloldó visszaadja a kért domain IP címét a kérelmező webböngészőnek.

Miután a DNS keresés 8 lépése visszaadta a seo101.hu IP címét, a böngésző le tudja kérni a weboldalt:

  1. A böngésző HTTPS kérést küld az IP címre.
  2. Az adott IP címen lévő szerver visszaküldi a böngészőben megjelenítendő weboldalt.

DNS record – DNS rekord

A DNS rekordok (más néven zónafájlok) olyan utasítások, amelyek a mérvadó DNS szerverekben léteznek, és információkat nyújtanak a domainről, beleértve azt is, hogy milyen IP cím van társítva az adott domainhez, és hogyan kell kezelni a domainre vonatkozó kéréseket.

Ezek a rekordok egy sor szöveges fájlból állnak, amelyeket DNS szintaxisnak nevezünk. A DNS szintaxis csak egy karakterlánc, amelyet parancsként használnak, és megmondják a DNS szervernek, hogy mit kell tennie.

Minden DNS rekordnak van egy „TTL”-je is (Time-To-Live – Élettartam), és jelzi, hogy a DNS szerver milyen gyakran frissíti a rekordot.

Minden domainnek rendelkeznie kell legalább néhány alapvető DNS rekorddal ahhoz, hogy a felhasználó egy domain név használatával hozzáférhessen a webhelyhez. 

Természetesen számos opcionális rekord van még, amelyek további célokat szolgálnak, de ezeket itt nem részletezzük.

Mit jelent: Domain Age?

Domain Age – vagyis a domain kora, ami szervesen összefügg azzal, hogy a Google „szemében” előkelő helyet foglal el egy régóta létező, tartalommal bíró, működő weboldal.

Egy weboldal a Google természetes találati listáján elfoglalt helyezése is függhet a domain korától. Ami azt jelenti, hogy a kereső bizalmat ad a régóta működő, tartalmas weboldalaknak, hisz nyílván azok a linkek, amelyeket az évek során „összeszedtek” tovább erősítik az oldalt.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az oldallal nem kell többet foglalkozni, a SEO lényege ugyanis épp az, hogy mindig arra kell törekedni, hogy a linkekkel, és egyéb keresőoptimalizáló eszközökkel folyamatosan erősítsük weboldalunkat.

Mi a domain (domain név)?

Domain (domain név) – magyarra lefordítva így fogalmazhatnánk meg a szó jelentését: tartománynév, ami egyedileg leírja az internet egy meghatározott részét, a számítógépek azonosítására szolgál. A domain név tehát egy webhely egyedi neve, például a seo101.hu.

A domaint nem keverhetjük össze sem a weblapokkal, sem a webcímekkel, vagy esetleg az internetes szolgáltatásokkal, ezek csupán az adott tartománynévhez tartozó számítógépen érhetők el.

A domaint hasonlatosan képzelhetjük el, mint számítógépünk IP-címét, ám hogy ne kelljen bonyolult számokat megjegyezzünk, ezt egy könnyen megjegyezhető és egyedi névvel helyettesítjük.

A domaineket két nagy csoportra oszthatjuk, nemzetközi domainek és nemzeti domainek. Nemzetközi domainek közé tartozik pl. a .com végződésű, a nemzeti domainek végződései az adott ország nevéből képzett rövidítések, mint pl. Magyarországé a .hu végződés.

A domain neveket regisztrálni kell. A domain nevek a regisztráció során hozzáadódnak egy nagy tartománynév-nyilvántartáshoz, és a webhellyel kapcsolatos információk – beleértve az internetes IP-címet is – egy DNS-kiszolgálón tárolódnak.

A DNS az angol Domain Name System rövidítése, mely magyarul TartományNévRendszert jelent. A DNS-kiszolgáló felelős azért, hogy az interneten lévő összes többi számítógépet tájékoztassa a mi domain nevünkről és a webhelyünk címéről.

Domain vásárlás

Domain vásárlás során olyan szolgáltatót keressünk, ahol egyaránt van lehetőség tárhely szolgáltatás elérésére és domain vásárlásra is.

Ez egy igen kényelmes megoldás, hiszen így szinte azonnal hozzá lehet adni a domaint a tárhelyhez, nem beszélve arról, hogy ez lerövidíti az adminisztrációs folyamatokat is.

Ezekre érdemes figyelni domain vásárlás során:

  • Lehetőleg egy szolgáltatónál legyen a tárhely és a domain.
  • Ha van rá lehetőség, használjunk valamilyen releváns kulcsszót a domain névben.
  • Igyekezzünk könnyen olvasható, hallható és kiejthető domain nevet választani.
    • Minél egyszerűbb a domain név, annál könnyebben épül be majd a felhasználók emlékezetébe, illetve könnyebb lesz reklámozni szöveges, képes vagy akár rádiós hirdetésekben.
  • Kerüljük a többszörösen előforduló speciális karaktereket (pl.: kötőjel). Csak akkor használjuk őket, ha feltétlenül muszáj.
  • Legyen emlékezetes a domain név, igyekezzünk kreatívak lenni, de úgy, hogy az röviden és frappánsan releváns legyen a webhely témájához.
  • Figyeljünk arra is, hogy a domain végén a kiterjesztés megbízható legyen:
    • Nemzetközi domain végződés: .com, .net, .org, .edu
    • Nemzeti domain végződés: .hu, .au, .sk, .se, .si
    • Nem megbízható domain végződések: .info, .biz, .name
  • Talán ez egyértelmű, de ne használjunk obszcén vagy sértő kifejezéseket a domain névben.
  • Ha megtaláltuk a megfelelő domain nevet, vásároljunk meg néhány elgépelt verziót is, illetve ha később az emberek csúfnevet adnak neki, akkor azt is vegyük meg.
    • Példa: generator.hu, gerenator.hu, gwnerator.hu, generaator.hu

Domain kereső és Domain ellenőrzés

Vannak az interneten ingyenesen elérhető weboldalak, amelyeknek többek között van egy olyan funkcja, ahol egy mezőbe be lehet írni az általunk kitalált domain nevet, majd egy entert nyomva a rendszer kiadja, hogy foglalt-e a domain név vagy sem.

Ezzel órákat el lehet szórakozni, hiszen akár ihletet is kaphatunk egy teljesen más domain névre, ha az általunk kitalált szinte összes variánsa már foglalt a neten.

Viszont ne felejtsük el észben tartani a domain név választás során felsorolt néhány pontot, nehogy nehezen megjegyezhető vagy épp valamilyen bugyuta név mellett döntsünk csak azért, mert az első variáció már foglalt volt.

Domain tulajdonos lekérdezés

Főként akkor lehet szükség domain tulajdonos lekérdezésére, ha meg szeretnénk venni egy olyan domaint, ami már regisztrálva van.

Sokan csinálják azt, hogy megvesznek egy domaint például a nevükre (nagylajos.hu), de sosem használják, mert az életük úgy alakult, hogy nem lett rá szükségük. Ilyenkor kihasználatlanul csak le van foglalva a domain, a tulajdonos persze fizeti az árát, de igazából nem használja semmire. Azaz, valószínűleg hajlandó lesz eladni nekünk.

Magyarországi domain lekérdezése

Magyarországi domain tulajdonos lekérdezése aránylag egyszerűen történik, hiszen csak meg kell nézni a kérdéses domaint a Hivatalos .hu Domain Nyilvántartóban.

Itt megtaláljuk – cég esetén – a fontosabb céges elérhetőségi adatokat, illetve a rendszer kényelmes megoldást nyújt arra is, hogy felvegyük vele a kapcsolatot.

Természetes személy esetén már az adatvédelmi szabályok miatt nem látunk olyan sok adatot, de a rendszer így is felajánl két opciót; az “E-mail küldése az adminisztratív kapcsolattartónak”, illetve az “E-mail küldése a domain használónak”, hogy értesítsük a domain név tulajdonosát valahogy a vásárlási szándékunkról.

Nemzetközi domain lekérdezése

Számos weboldalon van lehetőség a nemzetközi domain nevek lekérdezésére, hasonlóképpen, ahogy a magyar oldalon is. Viszont itt fontos azt kiemelni, hogy vannak olyan adathalász weboldalak itt, amelyek eltárolják azokat a domain neveket, amelyekre rákerestünk, és kiderült róluk, hogy szabadok.

Azaz ez a webhely tudja, hogy érdekel minket a domain név. Erre reagálhat úgy, hogy szándékosan beregisztrálja, hogy utána borsos áron tudja nekünk eladni.

Ilyenkor érdemes ezt a Linux terminálban a whois programmal használni, hogy ne tudjon nyerészkedni rajtunk semmilyen nemzetközi cég.

Domain regisztráció

Magyarországi domain regisztráció

A regisztrációt számos szolgáltatónál megtehetjük, de mint a cikk elején említettük, érdemes ezt ott megtenni, ahol a tárhelyünk is lesz.

Ki kell tölteni egy űrlapot az adatainkkal, érvényesíteni kell, majd egy hetünk van arra, hogy kifizessük az árát, amely két évig lesz érvényes.

Ezután a domain igénylés a központi domain regisztrátorhoz (Hureg) megy tovább, akik leellenőrzik, hogy helyesek-e a megadott adatok, és azt is, hogy az igényelt domain megfelel-e a jogi kívánalmaknak. Ha probléma merül fel valamivel, akkor 15 napunk van, hogy kijavítsuk a hibát.

Ezután feltételesen bejegyzett státuszba kerül a domain, amely 8 napig tart, mely során már működik a domain. Aki be akar minket perelni amiatt, hogy neki több joga van a domain névre, annak most 8 napja van. Ilyen persze ritkán fordul elő, de azért nem árt tudni róla.

Nemzetközi domain regisztráció

Itt is hasonló a helyzet, mint az előző esetben, de persze nemzetközi szinten. Viszont itt csak egy évig lesz érvényes a regisztrációnk, így évente meg kell újítani a domain név tulajdonosi jogot.

Mi az FTP protokoll?

FTP, avagy File Transfer Protocol – olyan fájl átvitelre szolgáló szabvány, amely hálózatokon keresztül történő állomány letöltésére vagy feltöltésére szolgál. Az FTP lehetővé teszi a különböző operációs rendszerrel szerelt gépeken történő információcserét is.

Hozzáférési jog alapján kétféle kapcsolat létezhet:

–          letöltés, vagy feltöltés nyilvánosan elérhető állományokból vagy állományokba.

–          feltöltés vagy letöltés azonosítóval rendelkező gépről, szerverről.

Amikor távoli számítógépről fájlt töltünk le saját gépünkre letöltési folyamatot hajtunk végre, amikor mindez fordítva történik, akkor feltöltési folyamatot hajtunk végre.

Az FTP kapcsolat ügyfél/kiszolgáló alapú, tehát szükség van egy szerverre (kiszolgáló), és egy ügyfélprogramra (kliens).

Van-e különbség az Ftp-ftps protokoll között?

Az FTP (File Transfer Protocol) és az FTPS (FTP Secure vagy FTP-SSL) protokollok fájlok interneten keresztüli átvitelére szolgálnak. Mindkettő ugyanazt a célt, a fájlátvitelt szolgálja, de biztonsági megközelítésük jelentősen különbözik.

  1. FTP: Az FTP egy bevett protokoll a fájlok átvitelére egy kliens (helyi számítógép) és egy szerver között egy hálózaton keresztül. A kliens-kiszolgáló modell szerint működik, ahol a kliens kezdeményezi a kapcsolatot a kiszolgálóval a fájlok cseréje céljából. Az FTP két külön csatornán keresztül kommunikál: a parancscsatornán a beszélgetés irányítására, és az adatcsatornán a fájltartalom továbbítására. Az FTP azonban nem biztosít titkosítást, így az adatok lehallgatásával szemben sebezhető. A felhasználónevek, jelszavak és a fájlok tartalma könnyen olvasható az átvitel során, ami biztonsági problémát jelent.
  2. FTPS: Az FTPS, más néven FTP Secure vagy FTP-SSL az FTP kiterjesztése, amely a TLS (Transport Layer Security) és az SSL (Secure Sockets Layer) kriptográfiai protokollok támogatásával egészül ki. Az FTPS titkosítja az átvitt adatok egy részét vagy egészét, így biztosítva az adatok biztonságos továbbítását a hálózaton keresztül. Ez megakadályozza, hogy a felhasználóneveket, jelszavakat és a fájlok tartalmát az átvitel során lehallgassák vagy kiolvassák. Az FTPS kétféle üzemmódban működhet: explicit (az ügyfél kifejezetten kéri a kiszolgálótól a biztonságot, majd a kölcsönösen elfogadott titkosítási módszerre lép) és implicit (a titkosítás kötelező, és az ügyfélnek nincs lehetősége a titkosítás elutasítására).

Összefoglalva, míg az FTP és az FTPS egyaránt lehetővé teszi a fájlátvitelt, az FTPS az SSL/TLS titkosítással további biztonságot nyújt. Ha a biztonság fontos szempont, az FTPS általában az FTP-vel szemben előnyösebb megoldás.

Mi a gateway?

Gateway – a proxy azon típusa, amely különböző protokollokat használó hálózatok között biztosít kapcsolatot. Jelentése: átjáró.

Talán az egyik legbonyolultabb hálózat összekapcsolási módszer, mivel az átjáró minden olyan átalakítást elvégez, ami az egyik protokollkészletből a másikba való átmenethez kell, legyen az üzenetformátum átalakítása, cím átalakítása vagy a protokoll átalakítása.

A gateway, ha kell felcseréli az egyik hálózatból érkező információt, a másik hálózat hasonló értékkel bíró információjára. Elmondhatjuk, hogy a gateway kínálja a legnagyobb rugalmasságot a hálózati összeköttetésben.

Mi az IP cím?

Mi az IP cím?

Az IP az angol Internet Protocol rövidítése, mely magyarul Internetprotokollt jelent. Az IP az internet és az internet alapú hálózatok egyik esszenciális szabványa, mely segítségével tudnak kommunikálni az internetre kötött eszközök (számítógépek, hálózati eszközök, webkamerák, stb). Az IP határozza meg a hálózatra kötött eszközök közötti üzenetek felépítését, sorrendjét és egyéb tulajdonságait.

Az IP cím egy numerikus címke, például a 192.168.1.1, amely olyan számítógépes hálózathoz csatlakozik, amely az IP-t használja a kommunikációhoz. A mai forgalomban lévő IP címek 32 bites egész számok, amelyeket négy darab egy bájtos (0-255 közé eső) ponttal elválasztott decimális számmal írunk le.

Ez a cím mindmáig egyszerű és könnyű megoldása volt a számítógépek azonosításának, ám 2012-re egyszerűen elfogytak a kiosztható 32 bites IP címek blokkjai. Erre természetesen a megfelelő szervek idejében felkészültek, és „hadrendbe” állították az új IPv6 szabványt, ami megoldotta a 32 bites IP címek nehézségeit, mivel az IPv6 verzió már 128 bites, leírásuk hexadecimális számokkal történik. Ne feledjük, az internetre kapcsolt számítógépek megadják IP címüket minden egyes lekéréskor, amiből azonosítani lehet a gép lokális helyét, tulajdonosát, valamint az adott géppel végzett internetes tevékenységeket is.

Mit csinál az IP cím?

Az IP címek azonosítják a helyi hálózaton vagy az interneten lévő eszközöket, és lehetővé teszik közöttük az adatátvitelt, amelyek helyinformációkat tartalmaznak úgy, hogy az eszközöket elérhetővé teszik az egyszerű kommunikáció érdekében.

IP cím a gyakorlatban

Minden internetre vagy helyi hálózatra csatlakozó eszköz rendelkezik IP címmel. IP van például az okostelefonokban, az okostévékben, a bébi monitorokban, a termosztátban vagy az okos hangszórókban is. Az IP cím tehát egy olyan cím, amelyre az internetről lekért információ érkezik.

Például amikor keresünk valamit az interneten, akkor az IP címünk nélkül nem érkezne meg a lekérés, a kereső nem mutatna semmit sem.

Mit értünk megosztott tárhely (shared hosting) alatt?

A megosztott tárhely egy olyan típusú webtárhely-szolgáltatás, ahol több weboldal található egyetlen, az internethez csatlakoztatott webszerveren. Általában ez a leggazdaságosabb megoldás a tárhelyszolgáltatásra, mivel a szerver karbantartásának teljes költsége több ügyfél között oszlik meg.

Megosztott tárhely-környezetben minden felhasználónak bizonyos mennyiségű tárhelyet és erőforrást biztosítanak a szerveren. A szerver erőforrásai, mint például a CPU-idő, a memória és a lemezterület, megosztásra kerülnek az adott szerveren hosztolt webhelyek között. Minden weboldal ugyanazt a szerverszoftvert használja, innen ered a „megosztott tárhely” kifejezés.

Bár a megosztott tárhely költséghatékony, vannak korlátai. Mivel az erőforrások megosztottak, az egyik webhely nagy forgalma vagy erőforrás-használata hatással lehet az ugyanazon a szerveren lévő többi webhely teljesítményére. Ezenkívül gyakran korlátozzák a testreszabhatóság szintjét, mivel a változtatások potenciálisan hatással lehetnek más webhelyekre.

A megosztott tárhelykörnyezetben a biztonság is aggodalomra ad okot. Ha egy webhely rosszindulatú szoftverrel fertőződik vagy feltörik, fennáll a veszélye, hogy az ugyanazon a szerveren lévő többi webhely is veszélybe kerülhet.

A megosztott tárhelyet általában kis és közepes méretű, illetve alacsony vagy közepes forgalmú webhelyek számára ajánlják. Nagyobb, nagy forgalmú, vagy nagyobb ellenőrzést és testreszabást igénylő webhelyek esetében más tárhelyszolgáltatási lehetőségek, például a VPS (Virtual Private Server) vagy a dedikált tárhely megfelelőbb lehet.

Mi a proxy szerver?

Proxy szerver – gyakorlatilag egy olyan kiszolgáló, ami egy másik kiszolgálót helyettesít. Az interneten arra használják, hogy bizonyos szolgáltatások elérésére irányuló kéréseket irányítsa át egy közeli kiszolgálóhoz, amely ugyanolyan szolgáltatással rendelkezik.

A kliens csatlakozik a proxy szerverhez, amely a kliens nevében csatlakozik egy megadott szerverhez.

A proxy meg is változtathatja a kliens kérését vagy a szerver válaszát, de némely esetben változtatás nélkül csatlakozik a megadott szerverhez. Azt a proxyt, amely változtatás nélkül továbbít kérést és választ egyaránt gatewaynek nevezzük.

Mi az SSH? És Mi az SCP?

Az SCP vagy Secure Copy Protocol egy olyan hálózati protokoll, amely biztonságos fájlátvitelt tesz lehetővé a hálózaton lévő hosztok között. Az SSH (Secure Shell) protokollon keresztül működik, amely biztonságos csatornát biztosít a számítógépes hálózatban.

SCP (Secure Copy Protocol): Az SCP egy módszer a fájlok biztonságos átvitelére egy helyi és egy távoli állomás vagy két távoli állomás között, az SSH protokollt használva az adatátvitelhez és a hitelesítéshez. Az SCP titkosítja mind a fájlt, mind a kicserélt jelszavakat, így biztosítva az adatok és a kapcsolat titkosságát és biztonságát. Az SCP a fájlok átvitelének egyszerűségéről és sebességéről ismert, különösen a közvetlen, pont-pont közötti átvitel esetében.

SSH (Secure Shell): Az SSH egy kriptográfiai hálózati protokoll a hálózati szolgáltatások biztonságos működtetésére nem biztonságos hálózaton keresztül. Lehetővé teszi a biztonságos távoli bejelentkezést és más biztonságos hálózati szolgáltatásokat, felváltva a korábbi, kevésbé biztonságos hozzáférési protokollokat, mint a Telnet és az Rlogin. Az SSH megbízható hitelesítést és biztonságos kommunikációt biztosít a nem biztonságos csatornákon keresztül, megelőzve az olyan potenciális veszélyeket, mint az adatlehallgatás és az IP-hamisítás.

Az SCP azonban nem rendelkezik néhány olyan funkcióval, amely a modernebb protokollokban, például az SFTP-ben megtalálható, mint például a több fájl egy parancsban történő átvitelének képessége, a fájlkezelési képességek és az átvitel folytatása. Ezért, míg az SCP rendkívül hasznos a biztonságos, egyszerű fájlátvitelhez, az összetettebb feladatokhoz az SFTP vagy más protokollok szükségesek. Valójában az SCP az SSH biztonsági mechanizmusait kihasználva biztonságos módszert kínál a fájlátvitelhez, így az egyszerű és gyors fájlátvitelhez biztonságos módon előnyös választás.

Tényleg full biztonságos az Sftp-ssh protokoll?

Az SFTP vagy SSH File Transfer Protocol egy olyan hálózati protokoll, amely fájlátviteli és -kezelési lehetőségeket biztosít. Az SSH (Secure Shell) kiterjesztéseként épült fel, amely protokoll biztonságos parancssori interfészt és adatkommunikációt biztosít hálózati architektúrában.

Íme egy mélyebb pillantás mindkettőre:

SFTP (SSH File Transfer Protocol): A hagyományos FTP-vel ellentétben az SFTP titkosítja mind a parancsokat, mind az adatokat, így megakadályozza, hogy az érzékeny információk tiszta szövegben továbbításra kerüljenek a hálózaton keresztül. Az SFTP a távoli fájlokon végzett műveletek széles skáláját biztosítja – nem csak fájlfeltöltést és -letöltést tesz lehetővé, hanem olyan feladatokat is, mint a fájljogosultságok módosítása és a fájlszerkesztés. Mivel az SSH-t használja, az SSH biztonsági és hitelesítési funkcióit is átveszi.

SSH (Secure Shell): Az SSH egy kriptográfiai hálózati protokoll, amely biztonságos távoli bejelentkezést és más biztonságos hálózati szolgáltatásokat tesz lehetővé egy nem biztonságos hálózaton keresztül. A korábbi, kevésbé biztonságos hozzáférési protokollokat, például a Telnetet és az Rlogint váltja fel. Az SSH erős jelszóhitelesítést és nyilvános kulcsú hitelesítést biztosít, valamint titkosítja az ügyfél és a kiszolgáló közötti kommunikációt, gyakorlatilag „alagutat” képezve a kapcsolaton, hogy megvédje azt az olyan fenyegetésektől, mint az adatlehallgatás és az IP-hamisítás.

Összességében az SFTP gyakran az előnyben részesített fájlátviteli módszer a biztonságos kapcsolat miatt, amely biztosítja az ügyfél és a kiszolgáló között átvitt adatok védelmét. Biztonsági jellemzői miatt az SFTP-t gyakran használják üzleti és biztonságos fájlátviteli forgatókönyvekben.

Miért előnyös az SSD tárhely?

SSD-tárhely – az alternatív energiát felhasználó zöld tárhely mellett a jövő tárhely szolgáltatása az SSD-tárhely. A hagyományos webtárhely bérlési lehetőségtől eltérően az SSD-tárhely szolgáltatás magasabb áron érhető el, ám ahol számít az elhelyezett weblap sebessége, ott mindenképp előnyös.

Az SSD technológia gyorsasága abban rejlik, hogy mozgó alkatrészektől mentes adattároló eszközt használ, vagyis olyan szilárdtest-meghajtó, ami félvezető memóriát használ, az adat elérés pedig elektromágneses és kvantummechanikai hatások alapján történik.

A mozgó alkatrészek hiánya miatt kevésbé sérülékeny, mint a hagyományos merevlemez, áramfelvétele kisebb, jóval csendesebb, az adatelérés egyenletesen gyors.

Az ügyfeleinknek, kérés alapján már SSD tárhelyre helyezzük a weboldalaikat.

Milyen szerverek léteznek?

Szerver (server) – az egyik leggyakrabban használt kifejezés a webes világban, egyik kiemelkedő informatikai gyűjtőnevünk, ami funkciója révén sok mindent jelenthet. A szerver, magyarul kiszolgálót jelent, vagyis olyan nagy teljesítményű számítógépet vagy szoftvert, ami más számítógépek számára a rajta tárolt, vagy általa előállított adatot elérhetővé teszi. A szerver, annak függvényében hány számítógépet szolgál ki, erős konfigurációval, nagy tárkapacitással rendelkezik.

Attól függően, hogy milyen funkciót töltenek be, a szerver lehet:

–       webszerver, FTP-szerver, adatbázisszerver, proxyszerver, mailszerver, alkalmazásszerver, chatszerver

Attól függően, hogy a háló melyik részén helyezkedik el, a szerver lehet:

–       internetes szerver, intranetes szerver

Attól függően, hogy milyen hardveres kiépítésük van, a szerver lehet:

–       PC szerver, mainframe szerver

Mi a webszerver?

Webszerver – a webszerver gyakorlatilag egy olyan számítógépes program, amelynek az a feladata, hogy https protokollon keresztül elérhetővé tegye a weblapot. Emellett a webszerver a felhasználók tevékenységeit és a hibaüzeneteket is naplózza, valamint korlátozott, jelszóval védett elérhetőséget is lehetővé tesz. A keresőoptimalizáláshoz közvetve van mindennek köze.

A világ weblapjainak több mint fele Apache webszervert használ mind a mai napig, a többi IIS típusú vagy egyéb webszerver közbenjárásával érhető el.

Minden webszervernek megegyeznek az általános funkciói, https kéréseket fogad és https válaszokat küld vissza, a válasz lehet html dokumentum, egy egyszerű szöveges fájl, vagy kép is.

Mi a webtárhely azaz a hosting?

Webtárhely (hosting) – egy internetes szolgáltatás, ahol egy webszerver erőforrásait több felhasználó is használja. A felhasználók ezen belül rendszerszinten dedikált tárhelyeket foglalnak el, ennek a tárhelynek lesz egy nyilvános tartalma, amit egyedi domain néven érhetünk el, vagyis itt „foglal helyet” weboldalunk.

Minél nagyobb forgalmú, látogatottságú egy weboldal, érdemesebb annál nagyobb kapacitással rendelkező webtárhelyet bérelni.

Ma már a piacon rendkívül előnyös és elérhető árakon találhatunk kiváló minőségű, garantált elérhetőségű tárhelyet magas support szolgáltatással, sőt ma már nem ritkák az alternatív energiát használó zöld tárhelyek is, amelyek a környezetvédelem jegyében kínálják szolgáltatásukat.