AI törvény 2026: mikor kell feltüntetni, hogy egy tartalom AI-jal készült?

2026. augusztus 2-től alkalmazandók az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének, közismert nevén az AI Actnek az AI-tartalmak átláthatóságára vonatkozó legfontosabb előírásai.

Az új szabályozás miatt sok vállalkozásban felmerült a kérdés: mostantól minden olyan cikket, termékleírást, képet, videót vagy közösségi média bejegyzést meg kell jelölni, amelynek elkészítéséhez mesterséges intelligenciát használtak?

A válasz: nem.

Az AI törvény nem írja elő minden AI segítségével készült tartalom automatikus megjelölését. A kötelezettség attól függ, milyen tartalomról van szó, hogyan készült, ellenőrizte-e ember, és alkalmas-e arra, hogy a közönséget megtévessze.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy a szabályok mit jelentenek a gyakorlatban:

• a céges weboldalaknál;
• a webáruházaknál;
• a blogcikkeknél és szakmai tartalmaknál;
• a közösségi média felületeken;
• az AI-képeknél, videóknál és hanganyagoknál;
• valamint az AI-alapú chatbotoknál.

Mi az AI törvény, és mi változott 2026. augusztus 2-án?

Az AI törvényként emlegetett jogszabály hivatalosan az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete, vagyis a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet.

Az AI Act már 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett, rendelkezései azonban fokozatosan váltak alkalmazandóvá. Az AI-rendszerek és AI-tartalmak átláthatóságával foglalkozó 50. cikk szabályait 2026. augusztus 2-től kell alkalmazni.

Fontos tehát különbséget tenni a rendelet hatálybalépése és az egyes kötelezettségek alkalmazási időpontja között.

Az AI Act egyik legfontosabb célja, hogy az emberek felismerhessék:

• mikor kommunikálnak egy AI-rendszerrel;
• mikor látnak vagy hallanak mesterséges intelligenciával előállított, valóságosnak tűnő tartalmat;
• és mikor tájékoztatja őket közérdekű kérdésről egy emberi ellenőrzés nélkül publikált AI-szöveg.

Kötelező minden AI-val készült tartalmat megjelölni?

Nem kell minden AI segítségével létrehozott tartalmat AI-tartalomként megjelölni.

Nem keletkezik automatikusan címkézési kötelezettség pusztán attól, hogy:

• egy cikk első változata ChatGPT-vel készült;
• az AI javította a helyesírást;
• a mesterséges intelligencia segített egy cím vagy bevezető megfogalmazásában;
• AI készítette egy termékleírás első változatát;
• az AI fordított le egy szöveget;
• vagy egy munkatárs AI segítségével gyűjtött ötleteket.

Az AI Act átláthatósági előírásai elsősorban négy területre összpontosítanak:

1. az emberekkel közvetlenül kommunikáló AI-rendszerekre;
2. az AI által generált tartalmak géppel olvasható technikai megjelölésére;
3. az érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszerekre;
4. a deepfake tartalmakra, valamint egyes, közérdekű témákról szóló AI-szövegekre.

Egy átlagos vállalkozás számára elsősorban az AI-chatbotok, a deepfake jellegű képek és videók, valamint az emberi ellenőrzés nélkül publikált közérdekű szövegek jelentik a legfontosabb területeket.

Mikor kell megjelölni egy AI-val készült szöveget?

A rendelet alapján az AI által generált vagy módosított szöveget akkor kell egyértelműen megjelölni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• a szöveget közzéteszik;
• a tartalom célja a nyilvánosság tájékoztatása;
• a szöveg közérdekű témáról szól;
• és nem történt megfelelő emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői ellenőrzés.

A közérdekű témák körébe tartozhatnak többek között:

• politikai és demokratikus folyamatok;
• közigazgatási és közszolgáltatási kérdések;
• jogi és igazságszolgáltatási témák;
• alapvető jogok;
• közbiztonság;
• közegészségügy;
• környezetvédelem;
• fogyasztói biztonság;
• pénzügyi és gazdasági fejlemények;
• tudományos vagy kulturális kérdések, amelyek közéleti vita tárgyai lehetnek.

Ez azt jelenti, hogy egy automatikusan publikált, ember által nem ellenőrzött egészségügyi, pénzügyi, jogi vagy fogyasztóvédelmi cikk esetén nagy valószínűséggel szükséges az AI-eredet egyértelmű feltüntetése.

Egy hagyományos termékbemutató, céges hír, szolgáltatásleírás vagy marketingcélú blogbejegyzés viszont nem válik automatikusan címkézendő tartalommá pusztán azért, mert AI segített az elkészítésében.

Az ember által ellenőrzött AI-cikket is meg kell jelölni?

A megfelelő emberi ellenőrzésen átesett szöveget az AI Act 50. cikkének közérdekű szövegekre vonatkozó rendelkezése alapján általában nem kell AI-tartalomként megjelölni.

Az Európai Bizottság értelmezése szerint azonban az emberi ellenőrzésnek valódi, tartalmi felülvizsgálatot kell jelentenie.

Ebbe beletartozhat:

• a tényállítások ellenőrzése;
• a források hitelességének vizsgálata;
• a szakmai pontosság ellenőrzése;
• a félrevezető vagy pontatlan részek javítása;
• a szöveg érdemi szerkesztése;
• a végleges változat jóváhagyása;
• valamint a tartalomért vállalt szerkesztői felelősség.

Nem tekinthető megfelelő emberi ellenőrzésnek önmagában:

• a helyesírás javítása;
• a nyelvtani hibák ellenőrzése;
• egy automatikus fact-checker használata;
• a tartalom másik AI-rendszerrel történő ellenőriztetése;
• vagy egy felületes jóváhagyás.

Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatása szerint a kizárólag formai, helyesírási vagy nyelvtani ellenőrzés nem minősül érdemi emberi felülvizsgálatnak.

Mit jelent ez a vállalkozások számára?

Egy AI segítségével elkészített blogcikket nem szükséges automatikusan feliratozni, ha:

• hozzáértő munkatárs ellenőrizte;
• a tényeket és forrásokat felülvizsgálták;
• a szöveget szükség szerint módosították;
• és a vállalkozás vagy a kijelölt szerkesztő felelősséget vállal a publikált tartalomért.

Érdemes azonban belsőleg dokumentálni, hogy:

• ki készítette vagy generálta a szöveget;
• ki ellenőrizte;
• milyen forrásokat használtak;
• mikor történt a jóváhagyás;
• és ki vállalja a tartalomért a végső felelősséget.

Mit kell feltüntetni a céges weboldalakon?

A weboldalon szükséges tájékoztatás mindig attól függ, hogy milyen AI-rendszert vagy AI-tartalmat használunk.

AI-alapú chatbot

Ha a weboldalon AI-chatbot, AI-asszisztens vagy más, közvetlen párbeszédet folytató rendszer működik, a látogatónak már az első interakció kezdetén egyértelmű tájékoztatást kell kapnia arról, hogy mesterséges intelligenciával kommunikál.

Kivételt jelenthet, ha a körülmények alapján teljesen nyilvánvaló, hogy AI-rendszerről van szó. Az Európai Bizottság azonban ezt a kivételt szűken értelmezi.

Használható például a következő szöveg:

AI-alapú asszisztenssel beszélgetsz, nem emberi ügyintézővel. A válaszok pontatlanok lehetnek, ezért fontos döntés előtt kérd munkatársunk segítségét.

Rövidebb változat:

Ez egy mesterséges intelligenciával működő asszisztens.

A tájékoztatásnak láthatónak kell lennie. Nem elegendő kizárólag az ÁSZF-ben vagy az adatkezelési tájékoztatóban elhelyezni.

AI-val készített blogcikkek

Egy blogcikk esetében három fő kérdést érdemes megvizsgálni:

1. Közérdekű témáról tájékoztatja-e a nyilvánosságot?
2. Érdemben AI generálta vagy módosította-e?
3. Történt-e megfelelő emberi szakmai és szerkesztői ellenőrzés?

Ha közérdekű tartalomról van szó, és nem történt megfelelő emberi ellenőrzés, a cikket egyértelműen jelölni kell.

Használható például:

Ezt a tartalmat mesterséges intelligencia generálta. A közzététel előtt nem esett át érdemi emberi szakmai ellenőrzésen.

Ha a szöveget ember ellenőrizte és jóváhagyta, a jelölés általában nem kötelező. Önkéntes transzparencia érdekében ugyanakkor használható például:

A tartalom elkészítését mesterséges intelligencia támogatta. A végleges szöveget szakértőnk ellenőrizte, szerkesztette és jóváhagyta.

Ez utóbbi nem jogszabályban előírt kötelező mondat, hanem önkéntesen alkalmazható tájékoztatás.

Automatikusan publikált tartalmak

Különösen magas kockázatot jelent, ha egy AI-rendszer emberi jóváhagyás nélkül automatikusan:

• cikkeket ír és publikál;
• híreket foglal össze;
• jogi vagy pénzügyi tájékoztatást készít;
• egészségügyi tanácsokat közöl;
• adatokat elemez és következtetéseket publikál;
• vagy közéleti témákról készít tartalmat.

Ilyen rendszer esetén vagy megfelelő emberi jóváhagyási pontot kell beépíteni a folyamatba, vagy az érintett tartalmat egyértelműen AI által generált szövegként kell megjelölni.

Mit kell feltüntetni egy webáruházban?

A legtöbb hagyományos webáruházi tartalmat nem kell csak azért AI-tartalomként megjelölni, mert mesterséges intelligenciával készült.

Ide tartozhatnak például:

• általános termékleírások;
• kategóriaoldali szövegek;
• akciós kampányszövegek;
• hirdetési szövegek;
• metaleírások;
• termékjellemzők összefoglalói;
• gyakran ismételt kérdések.

A megjelölés hiánya azonban nem mentesíti a webáruházat a termékinformációk pontosságára és a fogyasztók megtévesztésének tilalmára vonatkozó szabályok alól.

AI-val készített termékleírások

Egy AI által írt termékleírás általában jelölés nélkül is publikálható, ha:

• a termék tulajdonságai megfelelnek a valóságnak;
• a leírás nem tartalmaz kitalált műszaki adatokat;
• nem állít nem létező előnyöket;
• és a végleges szöveget ember ellenőrizte.

Kiemelt figyelem szükséges, ha a leírás:

• egészségügyi hatást állít;
• betegségek kezelésére vagy megelőzésére utal;
• pénzügyi előnyt ígér;
• biztonsági tulajdonságot állít;
• környezetvédelmi vagy fenntarthatósági kijelentést tesz;
• vagy más, fogyasztói döntést jelentősen befolyásoló információt közöl.

Ezekben az esetekben nem elegendő az AI-jelölés. Az állítások valóságtartalmát és bizonyíthatóságát is ellenőrizni kell.

AI-val generált termékfotók

Nem minden AI-val készült termékkép minősül deepfake-nek, és ezért nem minden AI-termékfotóra vonatkozik automatikus látható jelölési kötelezettség.

Kockázatos azonban egy AI-kép, ha:

• a valódi terméket a ténylegesnél nagyobbnak, szebbnek vagy jobb minőségűnek mutatja;
• olyan színt, méretet vagy funkciót ábrázol, amely nem érhető el;
• a terméket olyan használati helyzetben mutatja, amely valójában nem lehetséges;
• egy létező személyt vagy hírességet jelenít meg a termék használójaként;
• vagy egy AI-val generált képet valódi termékfotóként mutat be.

Ha a kép megtévesztően valósághű, és olyan létező személyt, tárgyat, helyet vagy eseményt utánoz, amelyet a néző hitelesnek gondolhat, deepfake-nek minősülhet. A deepfake tartalmat legkésőbb az első megjelenéskor világosan és érzékelhetően fel kell címkézni.

Használható például:

AI által generált termékillusztráció. A tényleges termék megjelenése eltérhet.

Vagy:

AI-val módosított termékfotó.

Ha a képen a valódi termék változatlan, és az AI csak egy semleges hátteret készített, az önmagában általában nem teszi a képet deepfake tartalommá. Ettől függetlenül mindig azt kell vizsgálni, hogy a teljes kép félrevezetheti-e a vásárlót.

AI-alapú termékajánló és ügyfélszolgálat

Ha a webáruházban AI-alapú termékajánló vagy ügyfélszolgálati chatbot kommunikál a vásárlóval, már a beszélgetés elején jelezni kell, hogy a felhasználó nem emberi ügyintézővel beszél.

Például:

AI-alapú termékajánlóval beszélgetsz. Az ajánlások automatikusan készülnek, és nem helyettesítik munkatársaink személyes tanácsadását.

AI-val létrehozott vásárlói vélemények

AI segítségével nem szabad fiktív vásárlói véleményeket készíteni, majd azokat valódi fogyasztói tapasztalatként közzétenni.

Ezt nem teszi jogszerűvé az sem, ha a vélemény mellett feltüntetik, hogy AI generálta. Ha a tartalom valódi vásárlói tapasztalat látszatát kelti, megtévesztő lehet.

Mit kell megjelölni a közösségi médiában?

Az AI törvény nem platform alapján tesz különbséget. Ugyanazokat az alapelveket kell alkalmazni Facebookon, Instagramon, LinkedInen, TikTokon, YouTube-on vagy más közösségi média felületen is.

AI-val írt social media poszt

Egy hétköznapi marketingposztot nem kell automatikusan megjelölni csak azért, mert ChatGPT vagy más AI-eszköz segített a megfogalmazásában.

Általában nincs kötelező AI-címke például:

• egy termékbemutató posztnál;
• egy rendezvény meghívójánál;
• egy akció bejelentésénél;
• egy céges kulisszatitkot bemutató bejegyzésnél;
• vagy egy szakértő által ellenőrzött edukációs posztnál.

Felmerülhet azonban a jelölési kötelezettség, ha a poszt:

• közérdekű témáról tájékoztat;
• érdemben AI generálta vagy módosította;
• és nem történt megfelelő emberi ellenőrzés vagy szerkesztői kontroll.

AI-kép a közösségi médiában

Ha az AI-val készült kép megtévesztően valóságosnak mutat egy létező személyt, tárgyat, helyet, szervezetet vagy eseményt, a képet deepfake tartalomként meg kell jelölni.

A jelölés történhet például:

• közvetlenül a képen;
• a képhez közvetlenül kapcsolódó feliratban;
• a poszt első, jól látható sorában;
• valamint a platform saját AI-jelölésével.

Használható jelölések:

AI által generált kép

AI-val módosított kép

Mesterséges intelligenciával készült illusztráció

A legbiztonságosabb megoldás, ha a jelölés nemcsak a poszt leírásában, hanem a képen is látható. Így akkor is megmarad, ha a képet más felületen megosztják vagy a szöveg nélkül továbbküldik.

AI-videó és deepfake videó

Egy valós személyt, helyet vagy eseményt hitelesnek tűnően utánzó AI-videót jól láthatóan meg kell jelölni.

Javasolt felirat:

A videó mesterséges intelligenciával generált vagy módosított jeleneteket tartalmaz.

A jelölés lehetőleg:

• már a videó elején jelenjen meg;
• jól olvasható legyen;
• ne csak a leírásban szerepeljen;
• hosszabb videónál szükség szerint ismétlődjön;
• és a kivágott videórészletekben is megmaradjon.

Művészi, szatirikus vagy nyilvánvalóan fiktív tartalomnál a tájékoztatás elhelyezhető úgy, hogy ne akadályozza a mű élvezetét. A nézőnek azonban továbbra is felismerhető módon tájékoztatást kell kapnia az AI használatáról.

AI-hang és klónozott hang

Ha egy videóban, podcastban vagy reklámban AI generálta vagy klónozta egy személy hangját, a tájékoztatásnak hallható vagy vizuálisan érzékelhető módon kell megjelennie.

Például:

A felvétel mesterséges intelligenciával generált vagy módosított hangot tartalmaz.

Különösen magas kockázatú egy tartalom, ha egy létező személy hangját úgy használja fel, mintha az illető valóban elmondta volna az adott szöveget.

Mi számít deepfake tartalomnak?

Az AI Act alapján deepfake lehet az AI által generált vagy manipulált kép-, hang- vagy videótartalom, amely:

• egy létező vagy valóságosan létezőnek tűnő személyre, tárgyra, helyre, szervezetre vagy eseményre hasonlít;
• és a néző vagy hallgató számára hamisan hitelesnek vagy valósnak tűnhet.

A deepfake minősítésnél nemcsak a technikai előállítás számít, hanem a tartalom teljes kontextusa is.

Vizsgálni kell például:

• mennyire hasonlít a kép vagy hang az eredetihez;
• milyen üzenetet közvetít;
• hol és milyen céllal teszik közzé;
• milyen közönség találkozik vele;
• és elvárhatja-e a közönség, hogy valódi tartalmat lát.

Egy nyilvánvalóan rajzolt vagy fantasztikus AI-illusztráció kevésbé valószínű, hogy deepfake-nek minősül. Egy politikust, hírességet, vállalatvezetőt, terméket vagy valós eseményt élethűen utánzó AI-tartalom viszont jelentős jogi kockázatot jelenthet.

Hogyan kell feltüntetni, hogy egy tartalom AI-jal készült?

A rendelet nem határoz meg minden esetre egyetlen kötelező mondatot, betűméretet vagy grafikai megoldást.

A tájékoztatásnak azonban:

• világosnak;
• megkülönböztethetőnek;
• könnyen érzékelhetőnek;
• közérthetőnek;
• és akadálymentesen hozzáférhetőnek kell lennie.

Deepfake esetén a tájékoztatást legkésőbb akkor kell megadni, amikor a felhasználó először találkozik a tartalommal. Egy elrejtett technikai metaadat önmagában nem elegendő a közzétevő látható tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez.

Javasolt elhelyezés szövegnél:

• a cím alatt;
• a bevezető előtt;
• rövid tartalomnál közvetlenül a szöveg mellett;
• social media posztnál az első jól látható sorban.

Javasolt elhelyezés képnél:

• közvetlenül a képen;
• a képaláírásban;
• a kép mellett;
• valamint az alternatív szövegben, ha ez az akadálymentes értelmezést segíti.

Javasolt elhelyezés videónál:

• a videó elején;
• lehetőleg a videóba beégetve;
• hosszabb videónál szükség szerint megismételve;
• és a videó leírásában is.

Javasolt elhelyezés hanganyagnál:

• hallhatóan a felvétel elején;
• hosszabb anyagnál szükség szerint megismételve;
• videós felületen vizuális felirattal kiegészítve.

Az Európai Unió három önkéntesen használható ikont is létrehozott az AI által generált tartalmak jelölésére. Az ikonok használata nem kötelező, és önmagában nem helyettesíti azt a követelményt, hogy a tájékoztatás az adott kontextusban világos és érzékelhető legyen.

Mi a különbség a látható és a géppel olvasható jelölés között?

Az AI Act két eltérő szintű jelölést különböztet meg.

Géppel olvasható jelölés

Az AI-rendszerek szolgáltatóinak biztosítaniuk kell, hogy az AI-val generált vagy manipulált kép-, hang-, videó- és szöveges tartalmak eredete technikai eszközökkel felismerhető legyen.

Ez történhet például:

• metaadatokkal;
• digitális vízjellel;
• tartalomhitelesítési technológiával;
• vagy más géppel észlelhető megoldással.

Ez elsősorban az AI-rendszer szolgáltatójának kötelezettsége. A szabály alól többek között a jelentést érdemben nem módosító, szokásos szerkesztési funkciók kaphatnak kivételt.

Emberek számára látható vagy hallható jelölés

A tartalmat közzétevő vállalkozásnak egyes esetekben az embereket is közvetlenül tájékoztatnia kell.

Ez vonatkozik különösen:

• a deepfake képekre, hangokra és videókra;
• valamint az emberi ellenőrzés nélkül publikált, közérdekű témákról szóló AI-szövegekre.

A gépi jelölés tehát nem váltja ki automatikusan az emberek számára érzékelhető tájékoztatást.

Kell-e visszamenőleg megjelölni a régi AI-tartalmakat?

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a 2026. augusztus 2. előtt generált tartalmakat nem kell kötelezően visszamenőleg megjelölni. A Bizottság ugyanakkor ösztönzi az önkéntes jelölést, ahol ez megoldható és indokolt.

Ez nem jelenti azt, hogy a régi tartalmak továbbra is korlátozás nélkül felhasználhatók.

Érdemes felülvizsgálni a korábban elkészített:

• deepfake videókat;
• AI-hanggal készült reklámokat;
• valós személyeket ábrázoló AI-képeket;
• automatikusan generált egészségügyi vagy pénzügyi cikkeket;
• megtévesztésre alkalmas termékillusztrációkat.

Az AI-rendszerek szolgáltatóira vonatkozó géppel olvasható megjelölési kötelezettségnél szűk átmeneti időszak érvényesülhet a 2026. augusztus 2. előtt piacra helyezett rendszereknél, 2026. december 2-ig. Ez az átmenet azonban nem jelent általános haladékot minden más átláthatósági kötelezettség alól.

Mekkora bírság járhat a szabályok megsértéséért?

Az AI Act átláthatósági kötelezettségeinek megsértése esetén a bírság felső határa elérheti:

• a 15 millió eurót;
• vagy vállalkozásoknál az előző pénzügyi év teljes világpiaci éves árbevételének 3%-át.

A bírság meghatározásakor figyelembe vehető többek között:

• a jogsértés súlya és időtartama;
• a vállalkozás mérete;
• a jogsértés szándékossága;
• az érintettek száma;
• valamint az, hogy a vállalkozás mennyire működött együtt a hatósággal.

A szabályozás a kis- és középvállalkozások esetében is megköveteli az arányosság figyelembevételét.

Az AI-jelölés ugyanakkor csak egy része a megfelelésnek.

Továbbra is alkalmazni kell többek között:

• a fogyasztóvédelmi szabályokat;
• a reklámozásra vonatkozó előírásokat;
• az adatvédelmi követelményeket;
• a személyiségi és képmáshoz fűződő jogokat;
• a szerzői jogi szabályokat;
• valamint az adott ágazat speciális előírásait.

Egy „AI által generált” felirat nem tesz jogszerűvé egy valótlan termékállítást, hamis vásárlói véleményt vagy engedély nélkül felhasznált személyes képmást.

Gyakorlati AI Act ellenőrzőlista vállalkozásoknak

Ügyfeleinknek azt javasoljuk, hogy ne egyetlen általános AI-disclaimert helyezzenek el a weboldal láblécében, hanem tartalomtípusonként vizsgálják meg a kockázatokat.

1. Készítsünk AI-eszközleltárt

Gyűjtsük össze, milyen AI-rendszereket használ a vállalkozás:

• szövegíráshoz;
• képgeneráláshoz;
• videó- és hangkészítéshez;
• chatbotokhoz;
• termékajánláshoz;
• adatfeldolgozáshoz;
• automatizált publikáláshoz;
• közösségi média tartalmakhoz.

2. Azonosítsuk a magasabb kockázatú tartalmakat

Külön vizsgáljuk meg:

• a jogi, pénzügyi és egészségügyi tartalmakat;
• a fogyasztói biztonságról szóló anyagokat;
• a fenntarthatósági állításokat;
• a valós személyeket ábrázoló AI-képeket;
• a klónozott hangokat;
• az AI-videókat;
• és az emberi ellenőrzés nélkül publikált cikkeket.

3. Vezessünk be valódi emberi ellenőrzést

A jóváhagyási folyamat térjen ki:

• a tények ellenőrzésére;
• a források vizsgálatára;
• a szakmai pontosságra;
• a fogyasztói megtévesztés lehetőségére;
• a szerzői és személyiségi jogokra;
• és a végső szerkesztői felelősségre.

4. Rögzítsük, ki a felelős

Minden tartalomtípusnál legyen egyértelmű:

• ki használhat AI-eszközt;
• ki ellenőrzi a tartalmat;
• ki hagyja jóvá a publikálást;
• ki dönt a szükséges jelölésről;
• és ki felel a közzétett információért.

5. Hozzunk létre egységes címkéket

Érdemes előre elkészíteni a használható jelöléseket:

• „AI által generált kép”;
• „AI-val módosított kép”;
• „A videó AI-val generált jeleneteket tartalmaz”;
• „A felvétel AI-val generált hangot tartalmaz”;
• „Ezt a szöveget mesterséges intelligencia generálta, emberi szakmai ellenőrzés nélkül”.

6. Vizsgáljuk felül az automatizációkat

Ellenőrizzük, hogy az automatikusan működő rendszerek:

• publikálnak-e emberi jóváhagyás nélkül;
• megőrzik-e az AI-eredetre utaló technikai metaadatokat;
• tudnak-e megfelelő címkét elhelyezni;
• naplózzák-e a létrehozási és jóváhagyási folyamatot;
• és megakadályozzák-e a hibás tartalom automatikus megjelenését.

7. Oktassuk a munkatársakat

A megfelelő AI-szabályzat önmagában nem elegendő. A tartalomkészítőknek, marketingeseknek, webfejlesztőknek és közösségimédia-kezelőknek is érteniük kell:

• mikor kell jelölést használni;
• mit jelent a deepfake;
• mi számít érdemi emberi ellenőrzésnek;
• és milyen esetben kell jogi vagy szakmai segítséget kérni.

Mit javaslunk a SEO101 ügyfeleinek?

Az AI törvény alkalmazása nem azt jelenti, hogy minden AI-val támogatott tartalom elé figyelmeztető feliratot kell tenni.

A legtöbb vállalkozás számára a megfelelő megoldás egy dokumentált munkafolyamat:

1. az AI elkészíti vagy támogatja az első változatot;
2. hozzáértő ember ellenőrzi a tényeket és a forrásokat;
3. szakmai és szerkesztői kontroll történik;
4. kijelölt személy jóváhagyja a publikálást;
5. a tartalmat csak akkor jelöljük, ha azt a szabályozás, a tartalom jellege vagy a megtévesztés elkerülése indokolja.

Mi a SEO101-nél az AI-t nem az emberi szakértelem helyettesítésére, hanem annak támogatására használjuk. A keresőoptimalizált tartalom akkor biztonságos és hosszú távon értékes, ha a technológia mellett megjelenik benne:

• a valódi szakmai tapasztalat;
• az ellenőrzött információ;
• a szerkesztői felelősség;
• az egyedi hozzáadott érték;
• és a felhasználók számára egyértelmű kommunikáció.

Az AI Act megfelelését ezért nem érdemes kizárólag jogi címkézési feladatként kezelni. Az átláthatóságot, a tartalomminőséget, a SEO-t, a márkahitelességet és a belső vállalati folyamatokat együtt kell megtervezni.

Q & A

Kötelező minden AI-val írt blogcikket megjelölni?

Nem. A közérdekű témáról szóló AI-szövegnél akkor szükséges a jelölés, ha nem történt megfelelő emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői kontroll. Egy szakmailag ellenőrzött és jóváhagyott AI-támogatott cikket általában nem kell megjelölni.

Jelölni kell a ChatGPT-vel készült termékleírásokat?

Általában nem. A termékleírásnak azonban pontosnak, ellenőrzöttnek és fogyasztóvédelmi szempontból nem megtévesztőnek kell lennie.

Minden AI-val készült képre rá kell írni, hogy AI generálta?

Nem. A kötelező látható jelölés elsősorban a deepfake tartalmakra vonatkozik. Önkéntes címkézés akkor is indokolt lehet, ha a kép valósághű, vagy a vásárló félreértheti, mit ábrázol.

Elég a közösségi platform automatikus AI-jelölése?

Csak akkor, ha a címke egyértelmű, érzékelhető, már az első megjelenéskor látható, és megfelelően tájékoztatja a felhasználót. Kockázatos deepfake tartalomnál célszerű a jelölést magába a képbe vagy videóba is beépíteni.

Elég, ha az ÁSZF-ben leírjuk, hogy AI-t használunk?

Nem. A kötelező tájékoztatásnak az érintett interakcióhoz vagy tartalomhoz közvetlenül kapcsolódva kell megjelennie. Egy általános ÁSZF-mondat önmagában nem elegendő.

Kell jelölni a weboldalon működő chatbotot?

A látogatót a beszélgetés kezdetén tájékoztatni kell arról, hogy AI-rendszerrel kommunikál, kivéve, ha ez teljesen nyilvánvaló.

Mekkora lehet az AI Act megsértéséért kiszabott bírság?

Az érintett átláthatósági kötelezettségek megsértésénél a felső határ elérheti a 15 millió eurót vagy a vállalkozás előző évi teljes globális árbevételének 3%-át.

Jogi megjegyzés: a cikk általános tájékoztatás, és nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak. Konkrét kampány, automatizáció vagy tartalomfolyamat megfelelőségének megítéléséhez az adott felhasználási mód, ágazat és célközönség részletes vizsgálata szükséges.