Oldal-élmény algoritmus 2021

Az elmúlt időszakokban olyan tempóban módosítgatja a Google az alapalgoritmusát, hogy a weboldal tulajdonosoknak szinte lehetetlen lekövetni.

A május elején kiadott frissítés már idén a második jelentős core update volt, előzőleg januárban végeztek módosítást. Ha sémát akarunk felállítani, és tudjuk, hogy januárt megelőzően szeptemberben volt alapalgoritmus frissítés, akkor valószínűsíthetjük, hogy 3 havonta nyúl hozzá az alapalgoritmushoz a keresőóriás.

A legtöbb ilyen jellegű, központi frissítés hatásával kapcsolatban a Google is óvatosságra int, főleg, hogy a negatív változást az eredményekben, ezzel párhuzamosan a keresőoptimalizálásban ne büntetésként fogjuk fel, hanem egy olyan javaslatként, amit ki kell javítani a következő frissítésig.

Új algoritmus bejelentése

Ám jelen pillanatban nem is ez a lényeg. Egy olyan forradalmi algoritmust jelentett be a Google, amiről már valójában 3-4 éve folyamatosan beszélünk, olyan szavakkal hivatkozunk rá, mint oldal-élmény, felhasználói élmény, UX, stb.

Néhány héttel ezelőtt bejelentettek egy új mutatókészletet a weboldalak sebesség – és felhasználói élmény mérésére, néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy mindez egy új algoritmus frissítésbe fog beépülni, aminek az élesítése várhatóan 2021-ben lesz.

Tehát, ami eddig érintőlegesen, de folyamatosan napirenden volt, és nem győztük hangsúlyozni, az lassan valósággá válik: a Google mérni fogja a felhasználói élményt, és többek között ez alapján rangsorolja a weboldalakat.

Az új algoritmus neve: Page Experience, azaz oldal-élmény lesz.

Itt fontos hangsúlyt fektetni a „page” szóra, tehát az algoritmus nem a domainre vonatkoztatja az oldal-élmény pontozását, hanem az egyes aloldalakra.

Hogyan jutottunk idáig?

Ha emlékszünk, 2010-ben bejelentették, hogy a webhely sebessége rangsorolási tényező lesz, 2018-ra ez a tényező már az azóta mobil rangsorra váltott eredményekben is követhető volt. Ezek mind-mind a most bejelentett új algoritmus előzményének mérföldkövei.

Mivel ez egy összetett algoritmus lesz, így számolnunk kell azzal, hogy a régebbi mutatókat még időben az új algoritmus felépítéséhez frissítik. Teljesen új értelmet nyer így a felhasználói élmény tényezője, amiből levezeti majd értékeli, és elhelyezi azon a bizony skálán a weboldalunkról kialakított “képet”. Ami szépen beépül a rangsorolási szabályok közé.

UX for president?

Legalább olyan fontos szállóige lesz az elkövetkező években, mint a „content is king” a szövegírással kapcsolatban.

Hogyan épül fel a UX?

Bonyolult portálok, egyre növekvő weboldal méretek, JS scriptek sokasága, összetettsége mind melegágya a lassan töltődő weboldalnak.

Nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy tényleg stresszes, és a kattintások elmaradásához vezethet, ha 3-5 másodpercnél többet kell várni egy weboldal betöltődésére. A látogató egyszerűen továbbáll, így esélyünk sincs megmutatni egy csigalassú weboldallal milyen szuper, hatékony, felhasználóbarát, érdekes, lenyűgöző és informatív tartalmat hoztunk létre.

Ezért első lépés: weboldal sebességének javítása.

Ha a Google kommunikációját nézzük, 2020-ra három technikai sarokpontot határozott meg, ami alapot szolgáltat a felhasználói élménynek. Ezek természetesen csak a kirakós néhány darabjai, ezen túl még számos változót vesz figyelembe:

  • loading (LCP) – mennyi ideig tart az oldalon lévő legnagyobb tartalomelemnek a betöltése?
  • interactivity (FID) – mennyi ideig tart, amíg kattintásra válaszol az oldal, pl. egy gombra való kattintáskor?
  • visual stability (CLS) – vagy kumulatív elrendezés eltolódás, a képernyő elrendezését figyeli, ill. hogy a vizuális elemek mennyire stabilak, nem ugrálnak-e?

Ebből bátran levonhatjuk azt a következtetést, hogy még az oldal betöltődésének a sebessége sem minden!

Hiába tölt be szupergyorsan, ha utána későn reagál a kattintásra, vagy épp ugrálnak a vizuális elemek a monitoron mondjuk görgetéskor. A visual stability ugyanúgy figyeli a gombok kényelmes elérhetőségét. Például, ha a gomb irányába visszük az egeret, és utolsó másodpercben betölt egy hirdetés, és rossz kattintást eredményez, az a felhasználói élmény rombolásának tökéletes iskolapéldája. Számos portál él ezzel a csalival.

A fenti mutatókat a Google májusban indította el a Web Vital részéként, ám mint azóta kiderült sokkal komolyabb tervei vannak vele, beépíti a meglévő rangsorolási tényezők mellé, mint oldal-élmény faktor.

Bővülő rangsorolási tényezők

Mai napig nem tudjuk pontosan hány tényezőt vesz figyelembe a Google a weboldalak rangsorolásánál, általában a „több mint 200” elnagyolt kifejezéssel élünk.

Azt viszont összetudjuk foglalni, hogy az utóbbi években hány olyan rangsorolási tényezőt hozott nyilvánosságra, ami szorosan összefügg a felhasználói élménnyel:

  • mobilra optimalizáltság – ma már nagyságrendekkel több keresés indul mobil eszközről, mint desktopról, így nem véletlen, hogy fontos kritérium lett a keresőnél,
  • https megléte – a felhasználó adatainak biztonságát hivatott szolgálni,
  • szabálytalan pop-up ablakok – 2017-től a nem szabályos felugró ablakot használó oldalak hátrasorolást kapnak,
  • biztonságos böngészés – a webhely ártalmatlan a felhasználók számára.

Úgy tűnik, hogy ezekhez most csatlakoztak a valós felhasználói élmény mutatók, s ezek összességében veszik figyelembe mindazt, amit a felhasználó tapasztalhat egy weboldalon, így képes a kereső egy holisztikus képet alkotni a webhely teljesítményéről.

Rossz megjelenés, magas UX

Természetesen felmerül a kérdés, hogyan tudja pontozni az új algoritmus azokat a weboldalakat, ahol láthatóan rossz a design, az elrendezés minősége, mégis brutális mennyiségű látogatóval rendelkeznek.

Ha bízunk a Google következetességében, akkor ebben az esetben is a látogató érdeke fog dönteni, tehát semmilyen hátrányba nem kerülnek a hasonló oldalak. Mivel elsősorban a tartalom minősége fog továbbra is dönteni.

Ezekhez a portálokhoz nagy valószínűséggel igen mély márkaismertség is társul, ami egyértelműen maga után vonja a felhasználói elköteleződést, ami mögött 1-2 évtized munkája is lehet.

Erre írta Neil Patel marketing guru, hogy itt az idő a weboldalaknak márkát építeni, mert a legtöbb oldal mögött nincs márkanév, holott a márkakeresés az egyik legerősebb Google keresési trend. És ahogy növekszik a márka népszerűsége, úgy növekszik a SEO forgalom is. Nem beszélve arról, hogy a Google a márkakereséseket nagyon jól tudja értelmezni.

Mennyi időnk van?

Mostanában már nem vádolhatjuk a Google-t azzal, hogy nem szól időben. Igaz, jelenleg a koronavírus járványra való tekintettel kommunikálta előre terveit, de ígérete szerint az új algoritmus bevezetése előtt 6 hónappal ismét értesíteni fogja a felhasználókat.

Így közel egy év áll rendelkezésre, hogy módosítsunk mindenen, ami ahhoz kell, hogy élményt nyújtson látogatóinknak a weboldalunk. Ezzel párhuzamosan pedig a keresőoptimalizálásba fektetett energiánk is megtérüljön.

Érdemes folyamatosan tesztelni, hogy tudjuk az irányt, milyen elvárásai vannak a keresőnek, ehhez több eszköz is a rendelkezésünkre áll:

  • Lighthouse in DevTools – ajánlásokat kaphatunk az oldal teljesítményének javításához,
  • PageSpeed Insights – webhely sebességét mérhetjük vele, valamint konkrét ajánlásokat kaphatunk arra, hogy milyen elemeken kell módosítani a gyorsabb betöltődésért,
  • Web Vitals Chrome Extension – a Web Vital Chrome böngészőbe épülő kiegészítője,
  • a Search Console-ban található új Web Vital jelentés a webhely teljesítményét foglalja össze.

Nem túlzás azt mondani, hogy egy teljesen új világba csöppenünk, ami a keresőoptimalizálást, és magát a weboldal fogalmát jelentheti, ha minden egyértelműen a felhasználóról szól majd.

Úgy érzed, eljött az idő, hogy a te weboldaladdal is szakértők foglalkozzanak? Kérj ajánlatot tőlünk még ma!

Ajánlatot kérek!